FCI Standard Nr. 45
Berner Sennenhund (Dürrbächler)
Származási ország: Svájc

Alkalmazási területek: Eredetileg őrző-, terelő és vontatókutya a parasztudvaroknál, ma elsősorban családi és sokoldalú munkakutya.

Besorolás (FCI): II. fajtacsoport, 3. szekció, svájci havasi kutyák munkavizsga nélkül

Rövid történelmi áttekintés: A berni pásztorkutya eredete régre nyúlik vissza. Az Elő-Alpok és a középvidék Bern közeli területein mint őrző-, vontató- és terelőkutya tartották. Eredeti nevét a riggisbergi Dürrbächler panzióról kapta, mivel ezek a hosszú szőrű, három színű kutyák különösen gyakran fordultak elő ezen a vidéken. Miután 1902-ben, 1904-ben és 1907-ben már kiállításokon is feltűntek ezek a kutyák, néhány burgdorfi tenyésztő 1907 novemberében szövetséget kötött a fajta "kitenyésztése" érdekében. Megalapították a Svájci Dürrbach Klubot és kialakították a fajtajellemzőket. 1910-ben egy burgdorfi kiállításon, melyre sok környékbeli paraszt is elvitte dürrbächler kutyáját, 107 kutyát vezettek fel. A fajta attól kezdve, a többi svájci pásztorkutya mintájára "berni pásztorkutya" néven, gyors ütemben talált barátokra Svájc teljes területén, majd nemsokára a szomszédos Németországban is. Napjainkban attraktív háromszínűségének és alkalmazkodókészségének köszönhetően a berni pásztor világszerte ismert és szeretett családi kutya.

Általános megjelenés: hosszúszőrű, három színű, a közepesnél valamivel nagyobb, erőteljes és mozgékony munkakutya erős végtagokkal; harmonikus és kiegyensúlyozott.

Fontos méretarányok (Format): Marmagasságának és testhosszának aránya kb. 9:10. Inkább zömök, mint hosszú

Karakter és viselkedés (Wesen): Magabiztos, figyelmes, éber és félelmet nem ismerő a mindennapi szituációkban; jóindulatú és ragaszkodó a számára ismert személyekkel szemben; magabiztos és barátságos idegenekkel; közepes temperamentumú; jól vezethető

Fej: erőteljes; a fejtető oldalról és előlről nézve kevéssé boltozott; kifejezett, de nem túl erős homlok (Stop); kevésbé hangsúlyos középbarázda; erőteljes, középhosszú és egyenes fang (orrhát).
Orrtükör: fekete
Ajkak: zárt , nem logó fekete ajkak
Harapás: komplett, erőteljes ollós záródás
Szemek: sötétbarnák, mandulaformájúak, jól záródó szemhéjakkal
Fülek: háromszögletű, enyhén lekerekített, magasan tűzött, közepes nagyságú, nyugalomi állapotban a fejre simulnak

Nyak: erőteljes, izmos, közepesen hosszú

Test: erős, kompakt
Mellkas: könyékig érő, széles, kifejezett szüggyel; a mellkas széles-ovális keresztmetszetű
Hát: feszes és erőteljes
Ágyék: széles és erőteljes
Far: enyhén lekerekített
Has: nem felhúzott
Farok: sűrű szőrzetű, legalább a csánkig ér, nyugalmi állapotban lóg, mozgásban a hát magasságában vagy valamivel afölött hordva

Végtagok:
Mellső végtagok:
Általános: széles állás, előlről nézve a lábak egyenesek és párhuzamosak
Vállak: hosszú, erőteljes, ferde vonalúak, a felkarral egy nem túl tompa szöget zárnak be, a testhez simulnak és jól izmoltak
Lábközép: majdnem függőleges állású, feszes
Mancsok: rövidek , kerekdedek és zártak, lábújak jól boltozottak

Hátsó végtagok:
Általános: Hátulról nézve egyenes állás, nem túl szűk, a hátsó lábközép és a mancsok sem kifelé, sem befelé nem fordulnak, a farkaskörmöket el kell távolítani
Comb: aránylag hosszú, oldalról nézve határozott szöget alkot a lábszárral, széles, erőteljes, jól izmolt
Csánk: erőteljes, jól szögellt

Mozgás: térölelő, egyenletes mozgás minden mozgási forma esetén, szabad és erőteljes előrelépés, jó tolóerő a hátulról, ügetésben előlről és hátulról nézve egyenes vonalú végtagvezetés

Szőrzet:
A szőr struktúrája: hosszú, egyenes vagy enyhén hullámos
Szín: mélyfekete alapszín cserbarna brand-del a pofán, a szemek felett, mind a négy lábon és a mellkason
Határozott körvonalú fehér, szimmetrikus arcrajzolat
Fehér, folyamatos, de nem túl széles nyak és mellrajzolat
Kívánatos: fehér mancsok és fehér farokvég
Nem kívánatos, de tolerált: kis fehér tarkófolt és fehér folt a végbélnyílás körül

Méret:
Kanok: 64 és 70 cm közötti marmagasság, ideális 66-68 cm
Szukák: 58 és 66 cm közötti marmagasság, ideális 60-63 cm

A kanok két normálisan fejlett, teljes mértékben a herezacskóban elhelyezkedő herével kell, hogy rendelkezzenek.

Hibák: minden eltérést az előzőekben felsorolt pontoktól hibaként kell tekinteni. Értékelésük az eltérés fokától kell, hogy függjön annak figyelembevételével, hogy a lényeget milyen mértékben befolyásolják

Súlyos hibák:
Wesenhibák: félősség, agresszivitás
Előre, ill hátraharapás
A két P1 fogon kívül más hiányzó fogak
Entrópium, ektrópium
Erősen lejtő hátvonal
Hát fölé csapott farok
Gyenge csontozat
Göndör szőr
Tipikustól eltérő rajzolat: hiányzó rajz a fejen, túl széles csík a szemek között ( a csík és a szemek feletti barna foltok között maradnia kell egy fekete csíknak), a szájszélek túl érő fehér rajzolat, nagy tarkófolt, fehér csizmák ( a lábközép felénél tovább érő fehér szín), feltűnően aszimmetrikus fej és mellkasrajzolat

Kizáró hibák:
Hasított orr
Kék szemek
Rövid vagy drótszőr
Hiányzó háromszínűség
A feketétől eltérő alapszín